Néhány éve ismeretségi köröm kibővült az alternatív történelem meggyőződéses hívével, aki a vitánk során felvetette, hogy bizonyítsam be a leírtak valótlanságát. Habár a bizonyítás az író kompetenciája, felajánlottam, hogy olyan teóriát produkálok, ami minden felvethető kérdésre magyarázatot ad, és semmi rendkívüli nincs, ami megváltoztatná a korszakról már meglévő ismereteinket.
Tévedtem!
A vita tárgyát Piri Reis 1513-ban készült világtérképének Amerikát ábrázoló részlete képezte. Néhány hónapos kutatás és értelmezés eredménye az alábbi videóban tekinthető meg.
Az eredményen felbuzdulva, az elmúlt évtizedben több témakörben végeztem kutatásokat, amelyekben az ismereteink hiányosak, vagy a következtetések ellentmondásosak. Úgy döntöttem, hogy gondolataimat, ötleteimet az elkövetkező hónapokban, években, a történelem iránt érdeklődőkkel megosztom.
A történelmi tudatunk, és a tanulmányaink során megszerzett ismereteink eseten ként nem feltétlenül fedik a valóságot. Van, amikor csak érezzük, vagy csak sejtjük, van, amikor határozottan tudjuk, hogy a széles körben elfogadott teória hibás, de szükség van egy elfogadható magyarázatra, ami illeszkedik a már meglévő rendszerbe. Ismereteinket a múltról két tényező alakítja: elsődlegesen a feltárt régészeti leletek, másodsorban meghatározóan a belőlük levont következtetések. A leletek képezik a tényeket, mert különböző vizsgálatokat lehet elvégezni rajtuk. Megállapítható az anyaguk, koruk, származási helyük, megmunkálásuk, kivitelezési technikájuk, stb., és nem utolsó sorban a régészeti helyszín szűkebb-tágabb környezete. Habár ezek összességében nem mindig valósulnak meg, de sok információt nyújtanak a történészek számára. Ezt követi az információk értelmezése, rendszerbe foglalása, és a történelem megalkotása.
Viszont léteznek olyan leletek, amelyek valamilyen tulajdonságuknak köszönhetően nem illeszkednek a rendszerbe. Ekkor a legkorrektebb válasz az, hogy „nem tudjuk”, vagy hogy „nem értjük”.
Nos, ezek a tárgyak, régészeti helyszínek képezik az alapját a történelmi meseírók kétségtelenül érdekes, de megalapozatlan elméleteinek.
–Szándékosan nem nevezem őket amatőr történészeknek, mert számtalan estben olyan kutatók tettek fantasztikus felfedezéseket, főleg az elmúlt évszázadokban, akik hobbiból, saját szórakoztatásukra végezték a kutatásaikat.–
A szóban forgó alternatív történetírók kedvelt koncepciói, amik mellé felsorakoztatják a kellő információ hiánya miatt kevésbé, vagy egyáltalán nem értelmezhető leleteket, létesítményeket, a következők:
Valamikor a múltban a Földet meglátogatták a földönkívüliek, akik a korai emberek fejlődését befolyásolták, és olyan létesítményeket hagytak maguk után, amit az akkor élő emberek nem tudtak létrehozni.
Valamikor a múltban élt a Földön egy olyan rendkívül fejlett emberi faj, akik a mai modern fejlettségünkkel rendelkeztek, talán meg is haladták azt.
Valamikor a múltban létezett egy, az egész bolygóra kiterjedt fejlett kultúra, ami mára már eltűnt, de az ókori kultúrák emlékeiben még felismerhetőek.
A felsoroltak számtalan variációja, és egyéb fantasztikus ötletek.
Ezek valóban nagyon érdekes felvetések, amikkel szinte minden megmagyarázható, de igazolni, netán bizonyítani eddig nem sikerült. Az írókat nem korlátozza a tudományos munkákhoz elengedhetetlen kritériumok betartása. A fantáziájuk szabadon szárnyalhat. A baj ott kezdődik, amikor írásukat tudományosan megalapozott műként adják közre, befolyásolva az olvasót, megkérdőjelezve a kutatásokon alapuló történelmi ismereteket. Valamint eseten ként intellektuális karanténba juttatnak témaköröket, leleteket.
